2010. április 26., hétfő

Altatógyűjtemény: Takaród hadd igazítsam...


Takaród hadd igazítsam,
puha párnád kisimítsam,
legyen álmod kerek erdő,
madaras rét, bokor-ernyő. 
(Weöres Sándor)







Dagadj, dunna, kis paplan,
Csíkos, pöttyös huzatban!
Puffadj, párna, pufóka,
Várjatok a lakókra!

Most mosdanak, víz csobog,
Papucskájuk nyiszorog.
Suttogó két kislányok,
Virágforma zsiványok,
Jó éjszakát kívánok!

Suttogó két kislányok,
Jó éjszakát kívánok!
(Tarbay Ede)

2010. április 25., vasárnap

10/50 - avagy "Tíz év ötven gyermekkönyve"

"...a gyermekkönyv, az ifjúsági könyv legnehezebb faja az irodalmi műveknek. Ide nem elég erős írói tehetség. A leggeniálisabb író is kudarczot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély s mindenek felett: a gyermekvilágnak erős szeretete."(Benedek Elek)

Mindannyian tudjuk, hogy gyermekünk irodalmi nevelése már egészen kicsi korban elkezdődik. Az egészen pici babák szeretik a rövid versikéket, játékkal kísért mondókákat. Nagyobbacska gyerekeknek a versek és mondókák mellett  hosszabb-rövidebb történetekkel, mesékkel szerezhetünk feledhetetlen perceket, és vezethetjük be őket az olvasás varászlatos világába. Hogy miből válogathatunk, abban segíthet többek között az a kezdeményezés, amelyről az alábbi bejegyzésben (is) olvashattok.


Melyik az utóbbi 10 év legjobb gyermekkönyve? Erre a kérdésre keresi a választ a ""Tíz év ötven gyerekkönyve" akció, amelynek keretében a a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál szervezői az Egyszervolt.hu  
honlap, és a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat munkatársaival működnek együtt.
A szavazásra bocsátott listában, az elmúlt évtizedben magyar szerzők első kiadásban megjelent szépirodalmi jellegű művei szerepelnek, összesen 210 kötet, vagy kötetsorozat.
A könyvekre e-mail cím megadása mellett lehet szavazni a honlapon 2010 április 29-ig.
A legjobb magyar gyerekkönyv címet az a könyv nyeri el, amelyre a megadott határidőig a legtöbb szavazat érkezik.
A szavazás végeredményét a VI. Gyermekirodalmi Fesztiválon hirdetik ki, 2010. május 1-jén, a Művészetek Palotájában.

2010. április 24., szombat

Altatógyűjtemény: Rege a csodaszarvasról


Több sorozatomba is beleférne Arany János csodaszarvas története, de már mindig az fog eszembe jutni róla, hogy hány versszakot kellett elénekelnem elalvásig



Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fű kizöldül ó sírhanton,
Bajnok ébred hősi lanton. 

Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép Enéhnek:
Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia. 

Ötven-ötven jó leventét
Kiszemeltek, hogy követnék;
Mint valamely véres hadra,
Fegyverkeztek könnyű vadra. 

Vad előttük vérbe fekszik,
Őz vagy szarvas nem menekszik;
Elejtették már a hímet -,
Üldözik a szarvas-gímet.

Gím után ők egyre törnek
Puszta martján sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne. 

De a párduc, vad oroszlán
Végig üvölt a nagy pusztán,
Sárga tigris ott kölykezik,
Fiát eszi ha éhezik. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Már a nap is lemenőben,
Tüzet rakott a felhőben;
Ők a szarvast egyre űzik, -
Alkonyatkor ím eltűnik. 

Értek vala éjszakára
Kur vizének a partjára;
Folyóvíznek partja mellett
Paripájok jól legelhet. 

Monda Hunor: itt leszálljunk,
Megitassunk, meg is háljunk;
Monda Magyar: víradattal
Visszatérjünk a csapattal. - 

Haj, vitézek! haj, leventék!
Micsoda föld ez a vidék,
Hogy itt a nap száll keletre?
Nem, mint máshol, naplementre? 

Szólt egy bajnok: én úgy nézem,
Hogy lement az déli részen.
Szólt egy másik: nem gondolnám:
Ott vöröslik éjszak ormán. 

Folyamparton ők leszálltak,
Megitattak, meg is háltak,
Hogy majd reggel, víradattal
Hazatérnek a csapattal. 

Szellő támad hűs hajnalra,
Bíborodik az ég alja;
Hát a szarvas nagy-merészen
Ott szökdécsel, túl a vízen. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Nosza rajta, gyors legények!
Érjük utól azt a gímet.
És - akarva, akaratlan -
Űzik ismét szakadatlan. 

Kur folyót ők átalúszták,
Még vadabbak ott a puszták,
Ember ottan egy füszálat,
Egy csöpp vizet nem találhat. 

A föld háta fölomolván,
Szíksót izzad csupasz ormán,
Forrás vize nem iható,
Kénköves bűzt lehel a tó. 

Forrás keble olajt buzog;
Itt is, ott is égnek azok,
Mint sok őrtűz setét éjjel
Lobban a láng szerteszéjjel. 

Minden este bánva bánják,
Hogy e vadat mér' kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba. 

Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka;
Mint madarat az árnyéka. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Vadont s a Dont ők felverik
A Meóti kis tengerig;
Süppedékes mély tavaknak
Szigetére ők behatnak. 

Ott a szarvas, mint a pára
- Köd előtte, köd utána -
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elől elenyésze. 

Hóha! hóha! hol van a vad?...
Egy kiáltja: ihon szalad!
Más kiáltja: itt van, itten!
A harmadik: sehol sincsen! 

Minden zugot megüldöznek,
Minden bokrot átaldöfnek;
Gyík ha rezzen; fajd ha rebben:
De a gímvad nincs ezekben. 

Szóla Magyar: hej! ki tudja
Merre van, a hazánk útja?
Kerek az ég mindenfelé -
Anyám, anyám, meghalsz belé! 

Szóla Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz. 

Kék folyam ad fényes halat,
Vörhenyő vad ízes falat,
Feszes az íj, sebes a nyíl,
Harckalandon zsákmány a díj. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Hogy elúntak otthon űlni,
Halat csalni, őzet űzni:
Új kalandra, szebb csatára
Ereszkedtek a pusztára. 

Puszta földön, sík fenyéren
Zene hallik sötét éjen,
Zene, síp, dob, mély vadonban,
Mintha égből, mint álomban. 

Tündér lyányok ottan laknak,
Táncot ropnak, úgy mulatnak.
Szőve ködbül sátoruk van:
Ugy mulatnak sátorukban. 

Férfi egy sincs közelébe';
De a földi lyányok szépe,
Lyányai Belárnak, Dúlnak,
Tündérséget ott tanúlnak. 

Dúl királyé, legszebb, kettő;
Agg Beláré tizenkettő;
Összesen mind: száz meg kettő
A tündérré válni kezdő. 

Kemény próba: férfit ölni,
Kilenc ifjat megbüvölni,
Szerelemre csalogatni,
Szerelemtől szűz maradni. 

Így tanulnak tündérséget,
Szívszakasztó mesterséget:
Minden éjjel számot adnak,
S minden éjjel úgy vigadnak. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Hang után ők, szembe széllel,
Fény után ők, födve éjjel,
Mennek óvást, mennek árnyon;
Ki lepkét fog, lopva járjon. 

Monda Magyar: ez a síp-hang,
Bátya, bennem végig csikland;
Monda Hunor: vérem' hatja,
Szűzek árnya-fordulatja. 

Haj vitézek! haj elébe!
Kiki egyet az ölébe!
Vigyük haza asszonyunkat;
Fújja felszél a nyomunkat. 

Sarkantyúba lovat vesznek,
Kantárszárat megeresztnek;
A leányság bent, a körbe' -
Mind a körbe', sok az ölbe'. 

Nagy sikoltás erre támad,
Futna széjjel a leányhad;
Elől tűzbe, hátul vízbe,
Mindenkép jut férfi kézbe. 

Tündér lyányok ott eltűntek,
Szárnyok lévén elrepűltek;
De a többi hova legyen?
Földbe bújjon? elsülyedjen?... 

Abbul immár nincsen semmi:
Szűzi daccal tündér lenni;
Vágtat a ló, és a pusztán
Nagy üres éj hallgat oztán. 

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek.
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra. 

Dúl leányi, a legszebbek,
Hunor, Magyar nője lettek;
S a leventék, épen, százan,
Megosztoztak mind a százon. 

Büszke lyányok ott idővel
Megbékéltek asszony-fővel;
Haza többé nem készültek;
Engesztelni fiat szültek. 

Tó szigetje édes honná,
Sátoruk lőn szép otthonná,
Ágyok áldott nyúgalommá:
Nincs egyéb, mi őket vonná. 

Fiat szűltek hősi nemre,
Szép leányt is szerelemre;
Dali törzsnek ifju ágot,
Maguk helyett szűz virágot. 

Hős fiakból ketten-ketten,
Két vezéré kétszer-ketten,
Feje lőn mind egy-egy nemnek
Száznyolc ágra ezek mennek. 

Hunor ága hún fajt nemzett,
Magyaré a magyar nemzet;
Szaporaság lőn temérdek;
A szigetben nem is fértek. 

Szittya földet elözönlék,
Dúl királynak dús örökjét; -
És azóta, hősök párja!
Híretek száll szájrul szájra.

2010. április 22., csütörtök

Weekly Simple Songs: Ten in the bed


Nem vagyok híve a korai, hovatovább órarendszerű nyelvtanításnak, vagy olyan csodamódszereknek, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy kétnyelvű gyermeket nevelhetünk egynyelvű családban, de rajongok az angol mondókákért és dalocskákért. Szenvedélyes gyűjtővé és előadóvá váltam. A gyűjteményem gyöngyszemeit fogom veletek megosztani a 


sorozatomban.


Ten in the bed


Here we go!
There were ten in the bed, and the little one said, "Roll over! Roll over!"
So they all rolled over, and one fell out!

Nine... Eight... Seven... Six... Five... Four...Three...

There were two in the bed and the little one said, "Roll over! Roll over!"
So they both rolled over and one fell out.

There was one in the bed and the little one said, "I'm lonely!"

2010. április 21., szerda

Minden hétre egy játék: Babasimogató

Nem hiszem, hogy bármi újat mondok azzal, hogy a kisbaba az őt körülvevő dolgokat minél közelebbről szeretné megismerni. Ha tehetné, az egész világot magához ölelné, megérintené, vagy még inkább a szájába venné. Ez a babasimogató játék, elsősorban a különböző anyagok érintésével a baba tapintásérzetét fejleszti, és természetesen újabb széles babamosolyokat gyűjthetünk be.

Mikor leginkább célszerű játszanod: Újszülött kortól kb. a baba 10 hónapos koráig
Mire lesz hozzá szükséged: Gyűjts össze különféle tapintású, puha anyagokat: selyem sál, egy tiszta tollseprű, egy darab selyem, vagy bársony, egy plüssállatka. 







Fektesd a babádat a hátára egy puha pléden, tedd szabaddá a pocakját (a szoba hőmérséklete legyen kellemesen meleg), és simogasd meg a különböző anyagokkal, és mondd el neki, hogy éppen mivel kényezteted. Az idősebb baba természetesen meg szeretné az anyagokat fogni, vagy a szájába venni. ha tiszták az anyagok, és még véletlenül sem tudja lenyelni őket, akkor hagyd, hogy kísérletezzen. 

2010. április 19., hétfő

Altatógyűjtemény: nálunk altatáskor

A sorozat első részében szeretném megosztani veletek a nálunk altatáskor rendszeresen visszatérő dalokat, verseket.



  

Leggyakrabban az alábbi népdallal kezdjük:

Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá tettem,
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet.

Én Istenem, adjál szállást,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.

Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzám szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát!

Ezt követi Radnóti Miklós Éjszaka című verse:

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár;
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

És Weöres Sándor Bóbitájával búcsúzunk 

Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sűrűjében.

2010. április 15., csütörtök

Filléres játékötletek még nem totyogók mamáinak

Az alábbi játéktippek különösen addig hasznosak, amíg a babád nem tud járni. Valószínűleg már Te is rájöttél, hogy ahhoz, hogy egy kisbaba jól szórakozzon, nem kell sok. Pláne nem szükségesek drága játékok. Kellesz Te, és, hogy élvezd a vele való együttlétet, játékot. Íme néhány egyszerű, olcsó játékötlet, ami garantáltan emlékezetessé teszi a babázós napokat, heteket, hónapokat.


Kutyás napok
A babát már egész korán elviheted az állatkertbe is akár, de ne lepődj meg, ha a nézelődés helyett inkább az alvást választja, vagy ha jobban érdekli például a szökőkút, mint az orángután. Vidd el inkább egy közeli parkba, ahol megfigyelheti a játszadozó kutyákat.Sokkal kevesebb szervezést igényel, és nem utolsósorban egy fillérbe sem kerül. Természetesen itt is a biztonság az első, ha az apróság esetleg közelebbről is meg szeretne ismerkedni a kutyussal.

Iratmegsemmisítő
Ki tudja, hogy pontosan miért , de a babák imádnak papírokat tépkedni.Halmozd fel a babád elé a szelektívbe előzetesen összegyűjtött papírokat és újságokat. Elégedett mosolyát látva, a rendetlenséget sem fogod bánni. Természetesen legyél ott mellette, ha esetleg kedve támadna megkóstolni a papírokat.

Zseblámpa móka 
Kapcsold le a villanyt, húzd le a redőnyöket, fogj egy zseblámpát, és feküdjetek hanyatt a kisbabáddal együtt. Világíts a plafonra a falakra, keresd meg a fénnyel az ismerős tárgyakat, és figyeld ahogy a kisbabád követi a szemével a fénycsóvát. A nagyobb baba minden erejével azon lesz, hogy megragadja a lámpát, és egyáltalán nem meglepő módon a szájába vegye. Csak arra vigyázz, hogy ne világítson közvetlenül a szemébe, vagy a szemedbe a lámpával.

Piknik
Ha az idő kellemes, vidd ki a baba etetőszékét a kertbe, vagy a ház elé, és engedd, hogy kedvére maszatoljon az étellel. És ha netalán lekerül a földre sem lesz gond a takarítással. Ha nincs kert, akkor irány a parkba a babakocsival, és ott költsétek el az ebédet, vagy az uzsonnát. Ha a babádnak nem elég a móka, fújj neki közben pár szappanbuborékot.

Buli van...
... a nappaliban. Kapcsold be a kedvenc zenédet, vedd a babát a karodba, és táncolj vele. a legjobb móka, hiszen minden együtt van, amire a babádnak igazán szüksége van: zene, ringatás és legfőképpen TE.

2010. április 13., kedd

Cipőfűző megkötő vers - Móra Ferenc: A cinege cipője

Mostanában valahogy nehezen kerül föl a cipőcske. Ha pedig valahogy mégis sikerül, akkor viszont nagyon hamar már kézben, szájban, ne adj Isten a földön találom meg.
Ám ha közben a cinege cipőjéről éneklek, akkor még ez a sziszifuszi munka is szórakoztató



Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.





  

2010. április 12., hétfő

Verses mese tanfolyam - Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák

Utánanéztem a remeterák kérdésnek...

A remeterák szívós és meglehetősen igénytelen jószág. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezője igaz, mégpedig, hogy nagyon is társaságkedvelő! Az ízeltlábúak törzsébe tartozó remeterák neve ellenére nem igazi rák.
A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól és óvja a kiszáradástól.
Barátságos állat, mely igen különleges hangokon tud kommunikálni; ciripel, zümmög, búg vagy akár "brekeg". Nem harap, de időnként csípni támadhat kedve.

Most pedig következhet Jeromos, a remeterák...

szívén a vágy serege rág.
Sötét a víz feneke:

nem lesz többé remete.

Sírnak-rínak a kis halak:
Ki ad nekünk tanácsokat?
Fejünk ésszel már ki töltse?
Ki lesz öblünk büszke bölcse?

De Jeromos hajthatatlan:
Unalmas e barna katlan!
Ne féljetek visszatérek,
s folytatom a bölcsességet.

Alig indul gyorsan úszva,
szembe perdül egy medúza.

Jaj nekem - szól - siralom!
Elveszett a kalapom.
így a fejem alaktalan,
nem élhetek kalaptalan.

Szól Jeromos: Gyere most,
megismered Jeromost,
vándorútra menjünk együtt,
kalapodat megkeressük.

Mennek is a partoldalon.
Jön a szivacs-lakodalom.
Az iszapban, mintha másznék,
araszol a büszke násznép.

Szól Jeromos: Hej násznagyok,
egy kalapot nem láttatok?
Örömapa szól kevélyen:
Ki beszél így ünnepélyen?
Mit nekünk egy régi kalpag?
Ne zavard a lakodalmat!

A két vándor elhúzódik,
eljutnak a vízipókig.
Gondolkodik vízipók:
Nem vállalok rizikót
De ebédre hozatok,
ha akarod moszatot.

Újra mennek, mendegélnek,
egy korállszigethez érnek.
Rájuk se néz kis-koráll,
üldögél és sírdogál,
mert keresztülugorta
a tengeri ugorka.

Fáradtak a vándorok,
mind a kettő tántorog.
- Minket senki meg se hallgat?
Sose lesz meg az a kalpag?
Új kedvre ki hangolna?
Oszkár tán, az angolna?
Jön is Oszkár kanyarogva,

hóna alatt csomagocska,
föl-le táncol, locsog-fecseg:
- Elmondok egy történetet!
Nemrég történt, épp a minap,
Vörös tenger színe alatt
Tamás ez a kóbor alga,
uszonyt lopott s eloldalga.
Talált egy szép kalapot,
gyorsan beletolatott,
s ráírva, hogy Tamás-lak,
berendezte lakásnak.

Szól Medúza: Drága Oszkár,
szörnyű izgalomba hoztál!
Oszkár mondja: csak
nyugodtan!
kalapodat visszaloptam!

Kibontom a csomagot:
benne van a kalapod.
Jutalmat nem koldulok,
Jeromoshoz fordulok,
tőle kérdem: lehet-e?
Rág a vágyak serege:
ön a híres remete,
tanítványul vehet-e?

Jeromosunk eltűnődik,
lóg a feje, szinte fődig.
- Jó, jó - mondja -,
még nem láttam
ily nagy elmét angolnában.
Legyen meg a jutalmad,
tanítvánnyá fogadlak!

Medúzától elbúcsúznak,
szépen, csendben
hazaúsznak.
Hosszan hallják, messze még,
a Medúza énekét.

A Medúza éneke
A kalapom, a kalapom
lekötözöm, bebogozom.
De jó, de szép, de nagyszerű,
már nem vagyok tojásfejű.

2010. április 11., vasárnap

Verses mese tanfolyam - Fittler Vilma: Saláta Sára




Nálunk nagy népszerűségnek örvend az alliterációs névadás. Barátaink között tartjuk számon Dongó Dénest, Légy Lajost, Szúnyog Szabolcsot, Muslica Mihályt, Virág Verát, Fóka Fannit. Nemrégiben kötöttünk barátságot Saláta Sárával...
 








Saláta Sára
elment a vásárba
idres-bodros, fidres-fodros
zöld selyem szoknyába.

Vele ment, vele ment
zámolyi szekéren
Retek Peti, Répa Rozi,
Cékla Cilikével.

Uborka Borka
meg a Bálint Alma,
Kukorica Katica,
Petrezselyem Panna.

Hogy odaértek,
le is telepedtek,
jó Burgonya Boldizsárnak
jónapot köszöntek.

Agárdi szekéren
most döcög be éppen
zöld pocakos Dinnye bácsi
a háza népével.

Kel Kelem, Sós Jóska,
Paraj Pál is ott van,
Körte úrfik mosolyognak
katonás sorokban.

Paradicsom Piroskát
Tök Tóni kíséri,
itt jön Borsó Bözsike
és Paszternák Trézsi.

Szilva Száli kék ruhában,
Birs Biri sárgában
kínálkozik egyre-másra
a hetivásárban.

Velük a sok kofa néni,
A szíves szót ingyen méri:
- Jó napot! – Jó napot! –
- Komámasszony mit hozott?

- Répát, babot, tököt, lencsét…
- Adjon Isten jó szerencsét…
- Adjon Isten magának is minden jót:
ezüstpénzes, aranypénzes vásárlót!

Egy nagysága itt jön már is,
zsebében a bugyelláris:
- Kofa néni, megveszem a portékáját,
de csak akkor, ha nem tartja ki az árát!
- Ó, galambom, dehogy drága…
Egy fillérért pengő ára!

Van itt mindenféle jó,
úri konyhára való!
Főzelékek kínálkoznak,
Friss gyümölcsök mosolyognak:

- Engem vegyen, ténsasszony!
- Mibelőlünk válasszon!
Zöldségek is egyre hívják:
- Töltse meg a kosárkáját!

Csak az egy Saláta Sára
dinnyeg-dünnyög egymagába.
Erre fordul, arra fordul,
A vevőre zordan mordul:

- Ejnye kérem, de goromba!
Összegyűri, összenyomja
fidres-fodros szép ruhámat,
dudos selyem szoknyácskámat!

- Adta kényes portékája,
begyeskedő salátája!
Lám, az orrát de felvágta…
Hadd hallom hát, mi az ára?

- Hallja lelkem ténsasszony,
nézzen szét a piacon,
Nincs szebb, mint Saláta Sára!
Pengő az utolsó ára!

- Hahaha! Hahaha!
No, ezt aztán megadta!
Egy pengős saláta?
Öregapám se látta!

- Nevessetek, bánom is én,
fittyet hányok rája:
Majd megadja az egy pengőt
a király szakácsa!

- Hahaha! Hahaha!
Ó, te balga Sára!
Lesheted, hogy érted jöjjön
a király szakácsa!

Estig is itt ülhetsz
magad a vásárba
Egy pengőt - hahaha -
ki ad salátára?

Pereg a szó, peng a pénz a hetivásáron,
minden zöldség elkelt már ilyen-olyan áron.
Elvitték a burgonyát,
almát, babot, céklát,

zöld uborkát, sárga borsót,
gyönge kerékrépát.
Kukorica Katicát nagy szekérre rakták,
Dinnye Danit Debrecenbe autón szállították.

Elkelt a jó Kel Kelemen
öt fillérért párba,
Tök Tóninak, Paraj Pálnak
is akadt gazdája.

Birs Birikét, Szilva Szálit
a bíróné kérte,
méltóságák alkudoztak
Retek Petikére.

Barack Bercit egy szakács
nagy pénzen kereste,
Murok Miskát, Mák Mariskát
autón vitték Pestre.

Paradicsom Piroskát
Vékaszámra hordták…
A piacot egy-kettőre
kitakarították.

Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásált már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.

Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
…Csak ki maradt ott magában
fidres-fodros zöld szoknyában?

A Saláta Sára!

Bezzeg, most már szánná-bánná,
a fejét is falba vágná…
Kínálkozik, de hiába:
hoppon maradt finnyás Sára.

- Jaj jaj jaj, de bolond voltam,
hogy az orrom úgy fennhordtam!
Nem kellek már senkinek se,
itt maradtam szégyenszemre.

- Ténsasszonykám, szép nagysága,
tegyen be a kosárba!
Vigyenek el, jó emberek,
akár ingyen is elmegyek…

Nem bánom már, akárhova:
nagy konyhába, kis kunyhóba,
ecetbe vagy olajba,
berántva vagy habarva,

vagy akár egy rongyos zsákba
kis kacsáknak vacsorára! –
De hiába kínálkozik,
egy vevő sem találkozik:

- Nem kellesz te kényes Sára,
se délre, se vacsorára,
pengőért se, fillérért se,
még egy lyukas garasért se!

No, mi baj van? Ej, gyerekek,
talán csak nem pityeregtek?!
Ne fájjon a szívecskétek:
Jó vége lesz a mesének!

Szemétdombon hervad Sára
búbánatos árvaságba:
búbánat Isten látja,
amit vétett, megbocsátja.

Esővízzel megmosdatja,
napsugárral cirógatja,
lengedező szellőcskével
gyűrt ruháját fodrozgatja.

Kis Saláta újra éled:
- Istenem, de szép az élet! –
Karocskáit nyújtja égre:
kivirágzik örömébe!

Ága-boga, száz virága
magot érlel forró nyárba.
Magocskáit szerteszórja,
ki is keltek kakukkszóra.

Sára mama nevet, örül!
Száz gyermeke köröskörül:
harmatlepte, madárlátta
száz kis fodros saláta.

Marcsa, Miska, hogy meglátta,
kis kertjébe palántálta,
szépre, nagyra felnevelte,
a piacra ki is vitte.

Mind el is kelt, illő árba
fehérvári nagy vásárba:
nénik, bácsik mind megvették,
fényes pénzzel megfizették.

Gyűlt a sok pénz, csengő-pengő,
sok fillérből lett a pengő…
Száz fillérért száz saláta:
mégis pengő lett az ára!

2010. április 10., szombat

Minden hétre egy játék: Csörgőmóka

A csörgők már az ókorban is népszerű gyerekjátékok voltak, és nem is kérdés, hogy miért: a babák imádják nézni és hallgatni őket.

Mikor játszhatod: Újszülött kortól kb. 3 hónapos korig tudod vele lekötni a kicsi figyelmét
Mire van hozzá szükséged: Legalább egy csörgő, de minél több, annál jobb.

Újdonsült szülők gyakran kapnak ajándékba csörgőt. Álljon itt egy-két ötlet, hogy mit is lehet vele kezdeni, amíg a baba nem elég nagy ahhoz, hogy ő maga rázogassa.
És mi a helyzet, ha Te esetleg mégsem kaptál ilyen ajándékot? Semmi baj, mert egy műanyag üveg és színes gyöngyök segítségével magad is elkészítheted. Amikor a kisbabád a hátán fekszik, tarts egy kis csörgőt az arca elé, és finoman rázd meg. Lassan mozdítsd el az egyik oldalra, és rázd meg újra. Ezt ismételd meg a másik oldalon is.  Eleinte nem fogja tudni követni a szemével, de észre fogja venni, hogy elmozdítottad a csörgőt, és ez biztosan felkelti a figyelmét. Ne rázd túl hangosan, nehogy megijedjen.
Bár ekkor még talán túl fiatal ahhoz, hogy megragadjon egy tárgyat, de ha a kezébe teszed, különösen, ha olyan csörgőtök van otthon, ami egy ilyen pici babának nem túl nehéz, akkor lehet, hogy körülfonja a kis ujjacskáival, és akaratlanul elkezdi mozgatni. Így fogja felfedezni, hogy meg tud mozdítani dolgokat. Az arckifejezése minden pénzt megér majd!
Mindig tartsd szem előtt, hogy minden baba a saját tempójában fejlődik. Ha úgy érzed, hogy a Te babád még nem elég érett / fejlett ehhez a tevékenységhez, akkor hagyd egy időre, és próbáld meg pár héttel később.
(Forrás)