Ha az előzőeket már mind megtanultad, még néhány vers Weöres Sándortól.
CSALI-MESE
Hoztam neked kaskát,
Hiszed-e?
A kaskában macskát,
Veszed-e?
Jó lesz egerésznek,
Tudod-e?
Háztető-zenésznek,
Hallod-e?
Hoztam kézzel-lábbal,
Várod-e?
Hegyen-völgyön által
Járod-e?
Hegyi út magas volt,
Kúszod-e?
Völgyi út sikos volt
Csúszod-e?
Nehéz volt a kaska,
Sejted-e?
Nyávogott a macska,
Érted-e?
Felkarmolta vállam,
Látod-e?
Otthagytam a sárban
Bánod-e?
A LIBA PÉK
Haragos a liba pék
A kenyere odaég.
Liba pék, te liba pék, gyere, liba pék!
Ha kisasszony volnál,
Nem morognál,
Lágy meleg cipóért
Kicsi fehér fejkendőben
Kényesen hajolnál!
Ma dühös a liba pék:
Csuda-sok a potyadék,
A perece nem elég,
Kenyere meg odaég.
Liba pék! Szegény liba pék!
ha menyecske volnál,
Nem búsulnál,
Három derék péklegényed
fűtené a kemencédet,
Királyasszony volnál!
Liba pék!
A te bajod is elég!
Liba pék!
A kenyered odaég!
KIS VERSEK A SZÉLRŐL
I.
Tekereg a szél,
Kanyarog a szél,
Didereg az eper-ág:
Mit üzen a tél?
II.
Fuj a szél, fuj a szél,
De morog a szél.
Apró ez a szoba,
Mégis belefér.
III.
Széles világba
Fut a szél magába,
Nyakában a lába,
Sosem érsz nyomába.
GALAGONYA
Őszi éjjel
Izzik a galagonya,
Izzik a galagonya
Ruhája.
Zúg a tüske,
Szél szalad ide-oda,
Reszket a galagonya
Magába.
Hogyha a hold rá
Fátylat ereszt:
Lánnyá válik,
Sírni kezd.
Őszi éjjel
Izzik a galagonya
Izzik a galagonya
Ruhája.
A TÜNDÉR
Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.
Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég
Törpe-király fia-lánya.
Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sűrűjében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése